A. Tanulási készségek és képességek

1. Időgazdálkodás

Az időgazdálkodás modul célja tudatosítani az idő szerepét és fontosságát, illetve olyan módszereket, időkezelési szokásokat és segédeszközöket bemutatni, amelyek segítségével a résztvevők eredményesebben használhatják fel idejüket, prioritásokat állíthatnak fel. A képzés nem csupán a technikai részleteket ismerteti, hanem elősegíti a tudatos élettervezési elvek alkalmazását, prioritások felállítását (life management), életviteli és időkezelési szokások kialakítását, melyek hosszabb távon megelégedést hozhatnak (personal management). Témák: időtolvajok elfogása, prioritások felállítása, időkezelési módszerek.

2. Előadástechnika

A modul célja felkészíteni a résztvevőket az egyetemi környezet nyilvános szerepléseire, mint a projektbemutatók és szóbeli vizsgák. Kitér a leggyakoribb, és a résztvevők által is érzékelt hibákra, azok okaira és kezelésére, mint például a félelmek és lámpaláz leküzdése a hibák korrekciójára és javaslatok megfogalmazására. A modul eredményeképpen minden résztvevő egy olyan élménycsomaggal távozik, amely oldja a későbbi szereplések feszültségét, illetve a személyre szabott, fejlődést segítő módszerek alkalmazásával a képzés után is fejlesztheti a saját előadástechnikáját. Témák: technikai és pszichikai készülés, hibakorrekció, fejlesztési tanácsok.

 

3. Jegyzetelési technikák

A modul célja olyan jegyzetélési készségek kialakítása, melyek az akadémiai kontextusban (de nem csak) elengedhetetlenek, a hatékony tanulás és szakmai fejlődés szempontjából. A műhelymunka nagy hangsúlyt fektet az egyetemi kontextuson belül zajló (előadások/szemináriumok) kommunikáció hatékony jegyzetelésére. Az elsajátítandó készségek három részre tagolhatók: az előadás meghallgatásának előkészítése (adott téma fontosságának felismerése, adott témával kapcsolatos ismeretek mobilizálása, a szerzett információk szerepének felismerése a saját kérdések megválaszolásában), az előadás közbeni jegyzetelés (új fogalmak felismerése és definiálása, az érvelés szerkezetének felismerése, az előadás kulcs gondolatainak azonosítása és azok alkalmazhatóságának felismerése) és az előadást követő gondolatok szintézise és integrálása (az előadáson elhangzott gondolatok egységes logikai szerkezetbe való helyezése, tartalommal és stílussal kapcsolatos kritikák, valamint további nyitott kérdések megfogalmazása).

 

4.a. Tudományos szövegírás

A modul célja olyan kulcsfontosságú készségek fejlesztése, melyek a tudományos szövegírás alapját képezik. A foglalkozás első részében a diákok betekintést nyernek a tudományos szövegírás szerkezeti, technikai és műfajii sajátosságaiba. A foglalkozás második részében a hallgatóknak lehetőségük nyílik a tudományos szövegírás gyakorlására, egyrészt mint a tudományos irodalom olvasójaként (szakirodalom keresése, empirikus és elméleti kutatások elemzése, publikált kutatásokra alapozott szintézisek értelmezése), másrészt mint tudományos szövegek szerzője (kutatási téma körvonalazása, cikk szerkezetének felépítése, szövegben való hivatkozások és bibliográfiai jegyzetek helyes összeállítása). A workshop eredményekét a hallgatók képesek lesznek tudományos cikket minőségi értékelésére, elemzésére és megírására.

 

4.b. Academic writing (rezümék, kivonatok, összefoglaló szövegek készítése)

A modul célja a tudományos szöveg tétjeinek és értelemirányainak, narratív szerkezetének, tartóvázának felismerése, majd megadott szempontok mentén történő, pontos reprodukálása, hatékony szövégértési stratégiák elsajátítása, a szintetizáló látásmód, illetve szövegszerkesztői kompetenciák fejlesztése. A diákoknak többek közt akkor is szembe kell nézniük ezzel a feladattal, amikor tanulmányt vagy dolgozatot írnak, és ennek a közegében valamiképpen el kell helyezniük a témához kapcsolódó korábbi tudományos eredményeket. Az adott témában rendelkezésre álló tanulmányok pontos, célratörő összegzése és bemutatása komoly kihívás, ahogy saját írásaik összefoglalása is. A workshop – példaanyagok bemutatásán keresztül – ehhez a munkához nyújt szempontokat és kapaszkodókat.

 

B. Tanulási célok

1. Egyéni karriertanácsadás

Ha tanácsra van szükséged eldönteni, hogy az egyetem befejezés során merre és hogyan tovább, akkor segítségedre leszünk. Tanácsadóink segítenek rávilágítani, hogy melyek az előtted álló lehetőségek.

 

2. Döntési folyamatok a tanulmányi célok kitűzésében (3-5 fős csoportok)

A műhelymunka során a diákok áttekintik az előttük álló akadémiai döntéseket és azok rövid és hosszútávú következményeit. Majd, olyan döntési modellekkel ismerkednek meg, amelyek elősegíti az optimális tanulmányi döntések meghozatalát, kiemelve a tipikus döntési hibákat és azok következményeit. Elemzésre kerülnek azok a döntési folyamatok és kritériumok, amelyeket tanulmányi helyzetekben hagyományosan alkalmazni szoktak és olyan kognitív készségek kerülnek gyakorlásra, amelyek rövid és hosszútávon egyaránt növelik a döntés hatékonyságát. A workshop elvégzésének eredményeként a résztvevők képesek lesznek saját, illetve mások döntési tévedéseinek azonosítására és kijavítására.

 

C. Személyes készségek (soft skills)

1. Motivációs stratégiák

A modul célja segíteni a résztvevőket abban, hogy tudatosítsák és fejlesszék észlelt énhatékonyságukat, illetve felismerjék az egyetemi sikerességüket befolyásoló motivációs tényezőket (pl. kontroll helye, kitartás, önirányítás, érzelemszabályozás). A cél az, hogy a résztvevők megértsék, hogyan hatnak a tanulási motivációra és a hosszútávú egyetemi sikerességre ezek a tényezők. Ezen ismeretekre alapozva olyan stratégiákat tanulhatnak, melyek segítenek a motiváció erősítésében, a halogatás megelőzésében és a pozitív újraértelmezésben. A tevékenységek segítik a résztvevőket abban is, hogy azonosítsát azokat az önfejlesztési területeket vagy témákat, amelyekkel foglalkozniuk érdemes.

 

2. Érzelemszabályozás szesszióban

A műhely célja a sikeres vizsgaidőszakhoz szükséges érzelemszabályozó készségek elsajátítása és fejlesztése. A résztvevők megérthetik a problémás, azaz az egyetemi sikeresség útjában álló érzelmek (pl. vizsgaszorongás) okait, majd technikákat tanulhatnak ezek kezelésére. A cél az, hogy megtanulják felismerni ezeket a problémás érzelmeket és felismerjék, hogyan kapcsolódnak bizonyos helyzetekhez és viselkedésekhez. Ugyanakkor lehetőség lesz arra is, hogy a gyakorlatban kipróbáljanak különböző kognitív technikákat, melyeknek segítségével a problémás érzelmek olyan funkcionális érzelmekké alakíthatóak, amelyek segíteni tudnak a nehéz helyzetekkel való megküzdésben.